Az Amazon Prime legújabb eredeti sorozata a Hanna, a 2011-es Joe Wright film alapján. David Farr a forgatókönyvíró átveszi a filmre vonatkozó eredeti ötleteit, és az eredeti mese egy teljesen új verziójává fejleszti azokat. A teljesen új szereplőkkel és egy megalapozottabb esztétikával Hanna új élményt kínál az eredeti film rajongói számára, miközben jelentősen kibővíti a történet körét.
A sorozat nemrégiben zajló sajtónapján a Screen Rant beszélt David Farr alkotójával és írójával, valamint a főszerepet játszó Esme Creed Miles csillaggal. Az Esme Creed Miles arról szól, hogyan öntötték el, és a film másolásának elkerülésére tett erőfeszítéseiről, míg David Farr megosztja kedvenc pillanatát a show-ban, ezt a verziót a saját irányába veszi, és írási kötelezettségeket ruház át Anna Ingeborg Topsoe-ra az ötödik epizódban..
Kapcsolódó: Mireille Enos és Joel Kinnaman interjú
Imádom ezt a műsort!
David Farr: Nagyszerű!
Esme Creed Miles: Beteg!
Valószínűleg már egymilliószor kérdezték tőled, és a nap végére még egy millióval fognak kérdezni, de mikor jött az ötlet először, hogy kibővítse ezt a történetet?
David Farr: Visszatér a filmhez. A filmet a forgatókönyvből vették fel, majd Joe Wright, mindenki ismeri Joe munkáját, nagyon vizuális, rendkívül ragyogó rendező. Nagyon különleges irányba indult, egy nagy tündérmesével, meglehetősen emelt, szélsőségesen. És arra a folyamatra emlékszem, hogy felhívott és azt mondta: "Nem fogom pontosan megtenni a végét, vagy hová megy, kissé másképp fogom csinálni", ami számomra nagyon jó volt. Úgy értem, ez az, ami a film, ez egy rendező médiuma. De bizonyos szempontból csodálatos lehetőséget hagyott a fejemben erre. Az egész politikai thriller elem, ki ő? Honnan jött valójában? Mi történt a múltban? Mi a titok? Ez a történet ott ült, és arra gondoltam, hogy ezt nem mondtam el annyira, mint amennyire csak tudtam. Tehát egyértelművé vált, hogy az NBC tulajdonosa van a tulajdonnak és a jogoknak, és lehetőségük nyílt arra, hogy a TV új aranykorában érdeklődjenek erre. És ez a két dolog csak együtt csipogott, és úgy döntöttünk, hogy megcsináljuk. A két dolog, ami kiderült, sokkal erősebb politikai thriller eleme volt ennek a fiatal nőnek az identitásának igazságára vonatkozóan, és azt hiszem, számomra az a tény, hogy szerettem őszinte legyek, a kora elérésének eleme, amely Azt hiszem, erősebb a televíziós sorozatban, mert több ideje van mondani. Ez az erdőben nevelkedett fiatal nő gondolata, aki hirtelen kimegy a világba, és először kell felfedeznie és találkoznia vele, olyan, mint bármelyik tinédzser, éppen szélsőségesebb.
A műsor kidolgozásának mely pontján jelent meg Esme neve?
David Farr: Nos, elértünk arra a pontra, ahol a show-t készítettük, és …
Esme Creed Miles: Most küldtem a kazettámat! Szeretem ezt a gondolatot, hogy ez az, "ó, Esme!" De nem, nem így működik!
David Farr: Meg kellett találnunk a Hannát, és ez az, ami miatt leginkább ideges vagyok, őszinte leszek velem. Saoirse elképesztő a filmben, nagyon éterikus, nagyon specifikus. Biztosan tudtam, hogy valami nagyon mást akarok, de … Ön mondhatja: "ezt akarjuk", de ez képtelenség. Amíg nem látsz valakit … Visszafelé van. Látja a dolgot, és megy, "ennyi". Esme a saját szalagot készítette Bethnal Green-ben … Bethnal Green-ben volt, a lakásod? Valahol Londonban, egyébként.
Esme Creed Miles: Hackney! Ön továbbra is azt mondja, Bethnal Green, és én még nem javítottam meg téged, rendben.
David Farr: Hackney. Azok számára, akik nem tudják, a Hackney éppen Bethnal Green mellett található.
Esme Cred Miles: (nevet)
David Farr: És küldte be, és elképesztő volt. Éppen ez volt a karakter csodálatos, igazságos kiadatása. Nagyon ösztönös. Több száz emberre néztünk, Svédországból és Németországból, és mindenféle embertől, mert gondolkodtunk az ékezettel, de Esme-nek nincs problémája az ékezetekkel, tehát rendben volt. És ez volt a legnagyobb pillanat, amikor mindannyian megkönnyebbülten sóhajtottunk, amikor azt mondták: "igen, most rendben leszünk."
Láttad volna a filmet a kezed előtt?
Esme Creed Miles: Igen! Imádtam a filmet! Tizenegy vagy tizenkét éves voltam, amikor kijött. Fantasztikus, igen. Különböző dolgokat hallgattam, de amikor ezt megkaptam, azt mondtam: "Ó, várj egy percet, az? Hát, remek lenne!" Igen, azt hiszem, ez bónusz volt számomra, mert ez már egy remek történet és olyan izgalmas dolog, hogy újraértelmezzem. És Saoirse egy csodálatos színésznő, aki fiatal nőként valóban inspirált. Nagyon jó volt, igen.
Azt hiszem, ez egy klasszikus kérdés, de nézi-e a filmet, hogy tájékoztassa a teljesítményét? Vagy félreteszi, hogy a sajátja legyen?
Esme Creed Miles: Nem. Azt hiszem, szinte nehezebb és kissé tiszteletlen lenne művészeteikre. Számomra nem néztem újra előtte. Nagyon ösztönös ember vagyok, csak szeretek bízni magamban, és az előadással kapcsolatban nem igazán gondolkoztam. Csak megtanulom a vonalakat, és megnézem, mi történt a napon.
David Farr: Ez volt a szabály általános szabálya. Mireille Enos, aki a Marisát játszik, még soha nem látta a filmet. Azt hiszem, ez jó, mert például a szerepet teljesen másképp akartuk menteni. Nagyon csendesnek akartuk indulni, egy normál nő, aki azt gondolja, hogy megszerezte az életét és minden rendben van, majd az erdőből jön a múltja, lényegében ennek a fiatal nőnek a formája. Azt hiszem, hogy Mireille-nek valóban segített odamenni: "Ez a szkript, itt van nekem ez a hét óra szkript." Mint egy játék, megkapod a forgatókönyvet, és megcsinálod. Az a tény, hogy valaki másként tehette ezt a produkciót egy másik városban, bármi is legyen, egyáltalán nem számít, ugyanaz a megközelítés.
Az olyan háttéranyagok, amelyekről éppen beszélünk, amelyek a show-ban vannak és nem feltétlenül a filmben vannak, mindig gondolkodtak-e a filmnél?
David Farr: Igen. Ez az érdekes dolog. Nem sok, ha őszinte legyek, egy kicsit -, de az a rész, ami nem volt a képzeletében annak a képnek a képében, amely eredetileg volt. De, ahogy magyaráztam, az az óra és negyven perc alatt nem lehetett mindent megtenni. Ez a kis fajta ott volt, de az, ami meglepte az írást, a karakterfejlesztések, különösen a két fiatal nő között, a Hanna és Sophie kapcsolat, a lány, akivel a második részben találkozik. Így kezdtem el írni, amikor azt gondoltam: "Nagyon élvezem ezt", ami azt jelenti, hogy ez gazdag terep, csak dolgoznak. Ennek ellenére az egész kedvenc jelenetem az a pillanat, amikor a sivatagban találkoznak. Nagyon szeretem, ahogy Sarah Adina Smith irányította. Szeretem a jelmezválasztást, csak szeretem ezt a pillanatot. Számomra ez a sorozat. Ez egy nagyon egyszerű jelenet, de mindent elmond neked, amit tudnia kell.
Ez az egész epizód hihetetlen, a második rész valószínűleg a kedvencem azok közül, amelyeket eddig láttam. Van egy utolsó kérdésem. Ezt az előadást az alapoktól építették fel. Minden epizódot írtál, az ötödik epizód kivételével. Beszélne egy kicsit anélkül, hogy bármit elrontana, miért volt szükség arra az epizódra, hogy újabb kéz legyen rajta?
David Farr: Eredetileg két másik író volt. És akkor, kedves barátom, Mika, aki nagyon tehetséges, egy egész show-ot készített saját magával. És legbűnbocsánatot kért. Addigra gondoltam, hogy egy kicsit őrült lenne megpróbálni valaki mást találni. Nem az volt a terv, hogy csak egy legyen, hanem a két. Ingeborg egy csodálatos dán forgatókönyvíró, aki elsősorban a dán moziban dolgozik. Hihetetlen karakterérzettel rendelkezik, és én csak arra vágytam, hogy A szünetet tartson, és hogy … Ő egy fiatal nő, és nagyon tudatában voltunk, azt hiszem, mindannyian, és ez nehéz Beszélni kellett, de azt gondoltam, hogy a film bizonyos szempontból elég férfi film, rengeteg "Joe" energiát tartalmaz. Arra gondoltam, van egy módja annak, hogy talán Hanna-val jobban lehet vele és vele egész idő alatt, nem pedig ünnepelni, hanem kissé távolabb, ha van értelme. És ez egy nagyon finom, ösztönös dolog, amelyet nehéz kicsomagolni, de szerintem Sarah ezt nagyon jól csinálja például az első és a második epizódban, és Esme előadása megkapta ezt a csodálatos, csendes intenzitást. Ez nem mutatványos. Azt hiszem, Ingeborg írása ugyanaz. Ez az epizód valószínűleg nagyon érzelmi, meglehetősen csendes epizódja a gyógyulásnak. Nehéz beszélni anélkül, hogy elrontanák a történetet, de Hanna felépül valamitől. Azt hiszem, olyan kedves érzéssel írta. Nagyon kellemes volt … azt hiszem, hogy az egyik első dolog, amit angolul írt. Ez elég … Angolul fantasztikus, de örültem neki, hogy lehetőséget ad neki, és ő egy ragyogó író.
